2014. május 7., szerda
Új kódexek
Az elmúlt években a legnagyobb jogi változások kétségkívül az alapvető jogok, valamint a polgári- és a büntetőjog szabályaiban történt. Alkotmány helyett Alaptörvény született, e mellett hatályba lépett mind az új polgári jogi kódex, mint pedig a büntető kódex. Az utóbbi egyre szigorúbb normákat tartalmaz, s ismerve a bűnözés mértékének és jellegének változását, attól tartok, hogy erre szükség is van. Persze kiszámítható büntetőeljárási szabályrendszerben, és persze nagy alapossággal felderített tényállások alapján hozott, megalapozott bírósági ítéletekkel. Nem éppen kormányhoz közelálló szakemberek úgy fogalmaztak a minap egy fórumon, hogy az igazságszolgáltatás még biztosan az a bástya, amely tartja magát, s híven eredeti küldetéséhez végzi a rárótt feladatokat. Az fontos, hogy még a kormány politikai ellenfelei szerint is tisztességes igazságszolgáltatásra számíthatunk ügyes-bajos dolgainkban. Ezt azért hangsúlyozom, mert az életünk, a fogantatástól a halálunkig, szakadatlan polgári jogi ügyletek sora. Éppen ezért a Jogtörő blogban az elkövetkezőkben elsősorban a polgári jogi problémákkal fogok foglalkozni. Ez a jogterület az, ami egyszerűen kikerülhetetlen minden állampolgár számára. Bármelyik országban éljen is. Magyarországon hosszú évtizedeket követően, többszöri nekifutásra sikerült megalkotni az új polgári jogi kódexet, amely végül 2014. március 16-án hatályba lépett. Szükség volt erre a kódexre már csak azért is, mert annyira megváltozott a világ, hogy a régi törvényszöveg szerint egyszerűen nem lehetett értelmezni az élet hozta egyes helyzeteket. S persze a bíróságok ítélkezési gyakorlatát is érvényesíteni kellett immár törvényi rangra emelve. Hiszen egy törvény nem valami elvont fogalom. A törvénynek az állampolgárok mindennapi életét kell - kötelező - útjelzőkkel ellátnia. Az pedig nagyon nagy baj, ha a szabályrendszer és a valós élet nincs szinkronban egymással.
Legközelebb ezzel fogom folytatni.
2014. május 6., kedd
Folytatjuk
Eltelt 3 év és 5 hónap, amióta utoljára írtam ide. Pedig az eltelt időszakban is lett volna gondolatom, csak sajnos módom nem adódott rá. De most újra itt vagyok. Köszönöm nektek, hogy még ti is itt vagyok. S remélem, hamarosan tovább szaporodunk. :) Nem teltek haszontalanul számomra az eltelt évek a jog szempontjából sem. Mondhatom, sajnos. Álljon itt mindjárt egy gondolat a múlt heti Élet és Irodalomból: "Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. Az emberi méltóság az emberi élettel együtt járó minőség, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, s ezért minden emberre nézve egyenlő." Még akkor is így van ez, ha naponta elfelejtjük, és ami rosszabb: elfelejtik az állam hatóságai is, amelyek az állampolgárokkal kapcsolatba kerülnek. Erről is szól ez az írás http://www.es.hu/szudi_janos;kar_szepiteni;2014-04-28.html az ÉS-ben, amelyből idéztem. A probléma az, hogy vajon ismerik-e a állampolgárok ennek az alapjognak az igazi tartalmát? Hiszen az emberek, tisztelet a kivételnek, az egymás közötti kapcsolataikban sem tartják tiszteletben a másik ember Ember mivoltját, a mindennapjaikban sem. Hogyan lehetne akkor remélni tőlük, hogy azt az állam hozzájuk való viszonyában megköveteljék? Ez persze a mindenkori államnak kényelmes helyzet. Az állampolgárok népképviseleti fórumai azonban, mint az Országgyűlés, nagyon helyesen "kőbe vésték" az emberi méltóság tiszteletét. Azért választottam a visszatérésem utáni első bejegyzésem témájául éppen az emberi méltóság kérdéskörét, mert majd szeretnék elmesélni egy történetet. Ezen a blogon nem meglepő, hogy néha hihetetlen jogi esetekről is kiderül, megtörténtek. Tartok tőle, hogy ezután sem lesz ez másként. :)
2010. szeptember 30., csütörtök
Fogyasztóvédelem V. Ki is a fogyasztó?
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fogyasztóvédelmi törvény szerinti fogyasztók védelmét látja el. Így az ő felfogásukban a fogyasztó egyenlő a természetes személlyel. Jogi értelemben természetes személy minden ember a Magyar Köztársaság területén. Vagyis az un. emberek. Az elmúlt napokban azzal foglalkoztunk, hogy behatároljuk: ha ez így van, létezik-e szerv, amely az önálló jogi személyiséggel bíró gazdasági társaságok, mint fogyasztók védelmét látja el?
Mint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivőjétől, dr. Fülöp Zsuzsannától megtudtuk, ezzel a problémával ők is behatóan foglalkoznak, de napi tevékenységükben kötik őket a fogyasztóvédelmi törvény előírásai. Ugyanakkor nem ritkán találkoznak olyan esettel, hogy a "számlára vásárolt" áru vagy az így igénybe vett szolgáltatás minőségével kapcsolatos kifogásukra, a fogyasztóvédelem keretei között, ezek a vásárlók nem találnak jogorvoslatot. S ők sem segíthetnek nekik. Csakis a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint kaphatnak jogorvoslatot. Vagyis az ilyen formában történt vásárlás esetén úgy kell felfogni az ügyeletet, mintha két gazdasági társaság között létrejött vállalkozási szerződésről lenne szó, amelyben jogvita esetén az illetékes bíróság vagy ha ezt kötik ki, a választott bíróság határoz. Most képzeljük el, amint egy áru jótállási ügyében választott bíróság dönt! Képtelenség!
A probléma gyökere egyébként mindössze annyi, hogy NEM egyezik a Polgári Törvénykönyv, illetve az 1997. évi CLV. törvény, vagyis az un. fogyasztóvédelmi törvény fogalommeghatározása arról: kit nevezünk fogyasztónak?
A Polgári Törvénykönyv, 685. § d.)pont
"Fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő SZEMÉLY."
Az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 2. § a.)pont
" Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró TERMÉSZETES SZEMÉLY, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,"
A személy és természetes személy szavak kiemelése csupa nagy betűvel - tőlem származik. Egyébként ez a kis "apróság" összességében milliós nagyságrendű ügyletszám esetén teszi kétségessé, hogy a vásárló valóban élhet-e a fogyasztó jogaival.
Információim szerint tartanak a fogyasztóvédelmi törvény módosításának előkészületei. A módosított törvényszövegben tehát remélhetőleg már egyértelművé válik: kik is tartoznak valójában a fogyasztók közé ma Magyarországon.
Mint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivőjétől, dr. Fülöp Zsuzsannától megtudtuk, ezzel a problémával ők is behatóan foglalkoznak, de napi tevékenységükben kötik őket a fogyasztóvédelmi törvény előírásai. Ugyanakkor nem ritkán találkoznak olyan esettel, hogy a "számlára vásárolt" áru vagy az így igénybe vett szolgáltatás minőségével kapcsolatos kifogásukra, a fogyasztóvédelem keretei között, ezek a vásárlók nem találnak jogorvoslatot. S ők sem segíthetnek nekik. Csakis a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint kaphatnak jogorvoslatot. Vagyis az ilyen formában történt vásárlás esetén úgy kell felfogni az ügyeletet, mintha két gazdasági társaság között létrejött vállalkozási szerződésről lenne szó, amelyben jogvita esetén az illetékes bíróság vagy ha ezt kötik ki, a választott bíróság határoz. Most képzeljük el, amint egy áru jótállási ügyében választott bíróság dönt! Képtelenség!
A probléma gyökere egyébként mindössze annyi, hogy NEM egyezik a Polgári Törvénykönyv, illetve az 1997. évi CLV. törvény, vagyis az un. fogyasztóvédelmi törvény fogalommeghatározása arról: kit nevezünk fogyasztónak?
A Polgári Törvénykönyv, 685. § d.)pont
"Fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő SZEMÉLY."
Az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 2. § a.)pont
" Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró TERMÉSZETES SZEMÉLY, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,"
A személy és természetes személy szavak kiemelése csupa nagy betűvel - tőlem származik. Egyébként ez a kis "apróság" összességében milliós nagyságrendű ügyletszám esetén teszi kétségessé, hogy a vásárló valóban élhet-e a fogyasztó jogaival.
Információim szerint tartanak a fogyasztóvédelmi törvény módosításának előkészületei. A módosított törvényszövegben tehát remélhetőleg már egyértelművé válik: kik is tartoznak valójában a fogyasztók közé ma Magyarországon.
2010. szeptember 28., kedd
Fogyasztóvédelem IV. A fogalmak zavarai
FOGYASZTÓ a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy. Ez a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 685. § d) pontja szerint való meghatározás. Vagyis a Magyar Köztársaság állampolgáraként valamennyien fogyasztók vagyunk,hacsak nem valamilyen üzleti tevékenység keretében szerződünk valamely termék megvásárlására, illetve szolgáltatás igénybe vételére. Mondhatjuk tehát: a leggyakoribb szerződés típus a fogyasztói szerződés.
Ugyancsak a Ptk. meghatározása szerint a FOGYASZTÓI SZERZŐDÉS az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. Vagyis a szolgáltató kifejezetten üzleti tevékenységet végez, amikor megköti ezt a szerződést a fogyasztóval. A fogyasztó általában a természetes személy, vagyis az un. emberek azon köre, akik igénybe vesznek egy szolgáltatást, megvásárolnak egy árut.
De fogyasztó-e az önálló jogi személyiséggel bíró gazdasági társaság, mondjuk, egy korlátolt felelősségű társaság? Látszólag igen. Hiszen "ő" is Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)szerint köt szerződést az eladóval vagy a szolgáltatást nyújtóval. Mobil előfizetést vált, gáz- és elektromos áramot vesz igénybe, számítógépet vásárol, stb. Mi történik, ha neki, az önálló jogi személyiséggel bíró gazdasági társaságnak támad jogvitája a szolgáltatóval? Hogyan tud eljárni fogyasztói jogai védelmében? Hogyan kaphat jogorvoslatot? Alighanem ez a fogyasztóvédelem Bermuda-háromszöge.
Pedig nem kicsi az ügyfélszám. Magyarországon jelenleg megközelítőleg egy millió, valamilyen cégformában működő vállalkozás létezik. Mindegyikük legkevesebb egy mobil és közmű szolgáltatással rendelkezik. Ezek tipikusan Általános Szerződési Feltételekkel létrejött szerződések. Egyáltalán nem mindegy tehát, milyen jogorvoslati lehetőségük van a fogyasztóvédelem keretei között! A hatályos fogyasztóvédelmi jogszabály szerint a nem természetes személy "fogyasztók" védelmét NEM láthatja el a fogyasztóvédelmi hatóság. Hiába küldik be a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz beadványukat, azt a hatóság illetékesség hiányában elutasítja. Számukra marad tehát a Polgári Törvénykönyv Negyedik Részében foglalt "A szerződés" szerinti polgári peres eljárás. A dolog pikantériája, hogy ugyancsak ebben a Részben rendelkezik a Ptk. az általános szerződési feltételekről. (Ptk. 205/A. - 205/C. §§)Akkor ez most hogy van?
Látszólag öncélú jogászkodás ez, de valójában mégsem az! Ez az értelmezés eldönti, hogy a fogyasztók egy nagyon széles köre vajon kiszorul-e a fogyasztóvédelem által privilegizált körből vagy sem. Ezért kell rá egyértelmű választ keresni.
Ugyancsak a Ptk. meghatározása szerint a FOGYASZTÓI SZERZŐDÉS az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. Vagyis a szolgáltató kifejezetten üzleti tevékenységet végez, amikor megköti ezt a szerződést a fogyasztóval. A fogyasztó általában a természetes személy, vagyis az un. emberek azon köre, akik igénybe vesznek egy szolgáltatást, megvásárolnak egy árut.
De fogyasztó-e az önálló jogi személyiséggel bíró gazdasági társaság, mondjuk, egy korlátolt felelősségű társaság? Látszólag igen. Hiszen "ő" is Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)szerint köt szerződést az eladóval vagy a szolgáltatást nyújtóval. Mobil előfizetést vált, gáz- és elektromos áramot vesz igénybe, számítógépet vásárol, stb. Mi történik, ha neki, az önálló jogi személyiséggel bíró gazdasági társaságnak támad jogvitája a szolgáltatóval? Hogyan tud eljárni fogyasztói jogai védelmében? Hogyan kaphat jogorvoslatot? Alighanem ez a fogyasztóvédelem Bermuda-háromszöge.
Pedig nem kicsi az ügyfélszám. Magyarországon jelenleg megközelítőleg egy millió, valamilyen cégformában működő vállalkozás létezik. Mindegyikük legkevesebb egy mobil és közmű szolgáltatással rendelkezik. Ezek tipikusan Általános Szerződési Feltételekkel létrejött szerződések. Egyáltalán nem mindegy tehát, milyen jogorvoslati lehetőségük van a fogyasztóvédelem keretei között! A hatályos fogyasztóvédelmi jogszabály szerint a nem természetes személy "fogyasztók" védelmét NEM láthatja el a fogyasztóvédelmi hatóság. Hiába küldik be a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz beadványukat, azt a hatóság illetékesség hiányában elutasítja. Számukra marad tehát a Polgári Törvénykönyv Negyedik Részében foglalt "A szerződés" szerinti polgári peres eljárás. A dolog pikantériája, hogy ugyancsak ebben a Részben rendelkezik a Ptk. az általános szerződési feltételekről. (Ptk. 205/A. - 205/C. §§)Akkor ez most hogy van?
Látszólag öncélú jogászkodás ez, de valójában mégsem az! Ez az értelmezés eldönti, hogy a fogyasztók egy nagyon széles köre vajon kiszorul-e a fogyasztóvédelem által privilegizált körből vagy sem. Ezért kell rá egyértelmű választ keresni.
2010. szeptember 21., kedd
Fogyasztóvédelem III. Az Európai Unióban
Az Európai Unióban a fogyasztói jogoknak prioritásuk van. Az EU 27 országában több mint 490 millió fogyasztó jogait védi, ha kell a tagállamok szabályozásával szemben is. Az EU felfogása szerint a fogyasztói jogok érvényesülése az uniós polgárok életminőségének egyik mércéje. Ezért törekszik az EU arra, hogy – vásároljon a fogyasztó bármit, bárhol az Unió területén – ugyanolyan fogyasztói jogok illessék meg, ugyanazon fogyasztóvédelmi alapelvek szerint kapjon védelmet. Ezek az alapelvek olyan minimális fogyasztóvédelmi jogoknak felelnek meg, amelyeket valamennyi uniós országnak garantálnia kell. Amelyik tagország ezt nem kielégítően teszi, az Európai Unió azt szankcionálja. Az Európai Uniónak az a filozófiája, hogy a fogyasztó bizalma nélkül nincs versenyképes és virágzó Európai Unió!
A fentiek alapján a fogyasztóvédelemnek ez a tíz alapelve az Európai Unióban:
1. Bármit, bárhol vásárolhat
2. Ha nem működik, visszaküldheti
3. Az élelmiszerekre és a fogyasztási cikkekre szigorú biztonsági előírások
vonatkoznak
4. Joga van tudni, mit eszik
5. A szerződéseknek tisztességes feltételeket kell biztosítaniuk a fogyasztók
számára
6. A fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy meggondolják magukat
7. Meg kell könnyíteni az árak összehasonlítását
8. A fogyasztót nem szabad félrevezetni
9. Üdülés idején is biztosítva van a fogyasztók védelme
10. Hatékony eszközök állnak rendelkezésre a határokon átnyúló viták rendezésére
(További információk erről az ec.europa.eu/consumers/cons_info/10principles/hu.pdf webcímen olvashatók.)
Az Unió fogyasztóvédelmi politikát dolgozott ki a vásárlók igényeivel és elvárásaival összhangban. Az új szabályozás célja a fogyasztói bizalom növelése.
2006 decemberében az Unió elfogadta a 2007–2013 közötti időszakra szóló új fogyasztóvédelmi programot. A 157 millió eurós programnak a következő két fő célja van:
1. a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása jobb tényfeltáró munka, hatékonyabb konzultáció és a fogyasztói érdekek határozottabb képviselete révén;
2. a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb alkalmazása a végrehajtás terén folytatott együttműködés, a tájékoztatás és a jogorvoslat révén.
A program végrehajtása az Európai Bizottság koordinálásával történik. Keretében kiemelt figyelmet fordítanak az egyes országok konkrét jogi szabályozásának javítására. Fontosnak tartják továbbá olyan intézkedések elfogadását, amelyek megkönnyítik a jelzáloghitelekhez és a lakossági banki szolgáltatásokhoz való hozzáférést valamennyi tagországban.
A pénzügyi szolgáltatások és az elektronikus kereskedelem térhódítására válaszul az Európai Bizottság irányelveket fogalmazott meg a helyes internetes üzleti gyakorlattal, a fogyasztási hitelekkel és a készpénzkímélő fizetési eszközök használatával kapcsolatban. A fogyasztói érdekek szem előtt tartásával készültek azok az uniós jogszabályok is, amelyek célja egyes fontos közszolgáltatások, így a közlekedés, a villamos-energia- és gázellátás, a távközlés vagy a postai szolgáltatások liberalizálása. A vonatkozó új jogszabályok minden uniós tagország állampolgára számára fogyasztóként biztosítják, hogy elérhető árakon, ugyanolyan színvonalas szolgáltatásokhoz jusson hozzá. Az Unióban azt vallják, hatékony alkalmazás nélkül mit sem érnek a szabályok!
A szabályok csak akkor fejthetik ki hatásukat, ha azokat megfelelően alkalmazzák, és azok a fogyasztók számára jogorvoslati lehetőséget biztosítanak. Ez a tagállamok szorosabb együttműködését igényli. A peres eljárások költségesek és hosszadalmasak – különösen, ha azokat egy másik országban kell lefolytatni. A peren kívüli megállapodásokat elősegítendő, az Európai Bizottság kidolgozta a vitarendezési eljárások alacsony költséggel járó, sőt költségmentes alternatíváit.
2007 decemberében az EU megtiltotta számos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alkalmazását. Ezek közé tartozik a megtévesztő reklám, és ide sorolhatók a zaklatást, kényszert és nem megengedett befolyásolást alkalmazó agresszív értékesítési módszerek. A fogyasztók körében bizalmatlanság tapasztalható a határon átnyúló vásárlással szemben, mert nem világos számukra, milyen jogokkal rendelkeznek, és tartanak attól, hogy tisztességtelen kereskedők áldozataivá válnak. Az új szabályok ugyanolyan védelmet biztosít a fogyasztók számára a tisztességtelen eszközöket használó kereskedőkkel szemben akkor is, ha a sarki vegyesboltban, és akkor is ha az interneten, külföldi eladótól vásárolnak.
A fogyasztók emellett egyéb jogorvoslati lehetőségeket is igénybe vehetnek. Az Európai Bizottság által létrehozott fogyasztói központok hálózatának (ECC-Net) irodái minden egyes tagállamban jelen vannak: tájékoztatást nyújtanak, és segítik a fogyasztókat határon átnyúló panaszos ügyeik rendezésében.
Az ECC-Net hálózat magyar irodája, valamint a többi uniós országban található iroda elérhető erről a weboldalról:
http://ec.europa.eu/comm/consumers/redress/compl/
Érdemes maguknak a fogyasztóknak is időt szánni rá, hogy valóban tudatosan vásároljanak, illetve vegyenek igénybe valamilyen szolgáltatást. Akár a saját országukban, akár az Európai Unió bármelyik másik országában történjen ez. Ezt is jelenti a TUDATOS VÁSÁRLÓ fogalma az Európai Unióban.
Jogtörő
A fentiek alapján a fogyasztóvédelemnek ez a tíz alapelve az Európai Unióban:
1. Bármit, bárhol vásárolhat
2. Ha nem működik, visszaküldheti
3. Az élelmiszerekre és a fogyasztási cikkekre szigorú biztonsági előírások
vonatkoznak
4. Joga van tudni, mit eszik
5. A szerződéseknek tisztességes feltételeket kell biztosítaniuk a fogyasztók
számára
6. A fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy meggondolják magukat
7. Meg kell könnyíteni az árak összehasonlítását
8. A fogyasztót nem szabad félrevezetni
9. Üdülés idején is biztosítva van a fogyasztók védelme
10. Hatékony eszközök állnak rendelkezésre a határokon átnyúló viták rendezésére
(További információk erről az ec.europa.eu/consumers/cons_info/10principles/hu.pdf webcímen olvashatók.)
Az Unió fogyasztóvédelmi politikát dolgozott ki a vásárlók igényeivel és elvárásaival összhangban. Az új szabályozás célja a fogyasztói bizalom növelése.
2006 decemberében az Unió elfogadta a 2007–2013 közötti időszakra szóló új fogyasztóvédelmi programot. A 157 millió eurós programnak a következő két fő célja van:
1. a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása jobb tényfeltáró munka, hatékonyabb konzultáció és a fogyasztói érdekek határozottabb képviselete révén;
2. a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb alkalmazása a végrehajtás terén folytatott együttműködés, a tájékoztatás és a jogorvoslat révén.
A program végrehajtása az Európai Bizottság koordinálásával történik. Keretében kiemelt figyelmet fordítanak az egyes országok konkrét jogi szabályozásának javítására. Fontosnak tartják továbbá olyan intézkedések elfogadását, amelyek megkönnyítik a jelzáloghitelekhez és a lakossági banki szolgáltatásokhoz való hozzáférést valamennyi tagországban.
A pénzügyi szolgáltatások és az elektronikus kereskedelem térhódítására válaszul az Európai Bizottság irányelveket fogalmazott meg a helyes internetes üzleti gyakorlattal, a fogyasztási hitelekkel és a készpénzkímélő fizetési eszközök használatával kapcsolatban. A fogyasztói érdekek szem előtt tartásával készültek azok az uniós jogszabályok is, amelyek célja egyes fontos közszolgáltatások, így a közlekedés, a villamos-energia- és gázellátás, a távközlés vagy a postai szolgáltatások liberalizálása. A vonatkozó új jogszabályok minden uniós tagország állampolgára számára fogyasztóként biztosítják, hogy elérhető árakon, ugyanolyan színvonalas szolgáltatásokhoz jusson hozzá. Az Unióban azt vallják, hatékony alkalmazás nélkül mit sem érnek a szabályok!
A szabályok csak akkor fejthetik ki hatásukat, ha azokat megfelelően alkalmazzák, és azok a fogyasztók számára jogorvoslati lehetőséget biztosítanak. Ez a tagállamok szorosabb együttműködését igényli. A peres eljárások költségesek és hosszadalmasak – különösen, ha azokat egy másik országban kell lefolytatni. A peren kívüli megállapodásokat elősegítendő, az Európai Bizottság kidolgozta a vitarendezési eljárások alacsony költséggel járó, sőt költségmentes alternatíváit.
2007 decemberében az EU megtiltotta számos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alkalmazását. Ezek közé tartozik a megtévesztő reklám, és ide sorolhatók a zaklatást, kényszert és nem megengedett befolyásolást alkalmazó agresszív értékesítési módszerek. A fogyasztók körében bizalmatlanság tapasztalható a határon átnyúló vásárlással szemben, mert nem világos számukra, milyen jogokkal rendelkeznek, és tartanak attól, hogy tisztességtelen kereskedők áldozataivá válnak. Az új szabályok ugyanolyan védelmet biztosít a fogyasztók számára a tisztességtelen eszközöket használó kereskedőkkel szemben akkor is, ha a sarki vegyesboltban, és akkor is ha az interneten, külföldi eladótól vásárolnak.
A fogyasztók emellett egyéb jogorvoslati lehetőségeket is igénybe vehetnek. Az Európai Bizottság által létrehozott fogyasztói központok hálózatának (ECC-Net) irodái minden egyes tagállamban jelen vannak: tájékoztatást nyújtanak, és segítik a fogyasztókat határon átnyúló panaszos ügyeik rendezésében.
Az ECC-Net hálózat magyar irodája, valamint a többi uniós országban található iroda elérhető erről a weboldalról:
http://ec.europa.eu/comm/consumers/redress/compl/
Érdemes maguknak a fogyasztóknak is időt szánni rá, hogy valóban tudatosan vásároljanak, illetve vegyenek igénybe valamilyen szolgáltatást. Akár a saját országukban, akár az Európai Unió bármelyik másik országában történjen ez. Ezt is jelenti a TUDATOS VÁSÁRLÓ fogalma az Európai Unióban.
Jogtörő
2010. szeptember 20., hétfő
Fogyasztóvédelem II. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH)
„Az erős fogyasztóvédelem a jól működő gazdaság elengedhetetlen feltétele. Az erős fogyasztóvédelem nemcsak növeli a verseny tisztaságát, védi a fogyasztók egészségét, biztonságát, anyagi érdekeit, csökkenti kiszolgáltatottságukat a piacon erőfölényben lévőkkel szemben, hanem érvényt szerez az „értéket a pénzért” elv érvényesülésének és ezzel nemcsak fogyasztóként, de adófizetőként is védi a köztársaság polgárait.” Az idézet az Új Magyarország néven megfogalmazott kormányprogramból származik, amelyet a 2007-2013 közötti időszakra határoztak meg. Ebben a legfontosabb a tény, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelve, Magyarország is rendelkezik ilyen programmal.
A program végrehajtásának első számú letéteményese a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), amely az államigazgatásban elfoglalt helye szerint arra hivatott, hogy koordinálja a fogyasztóvédelmet Magyarországon. Ehhez megfelelő forrásokat kap az állami költségvetéstől, amelyből biztosítani képes az fogyasztóvédelem infrastrukturális, valamint szakember feltételeit. Van azonban valami, amit a világ minden pénzével sem képes elérni még a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sem: azt, hogy a fogyasztók maguk is tudatosan vásároljanak, hogy ismerjék jogaikat és megköveteljék a kereskedelemtől azok tiszteletben tartását. Ezt hívjuk úgy: tudatos fogyasztó!
A TUDATOS FOGYASZTÓ nem pénz kérdése, hanem a szándéké. Ha a fogyasztók maguk is készek erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb kár érje őket a "fogyasztásuk" során, annál kevesebb kár fogja őket érni. Ilyen egyszerű ez. A fogyasztóvédelem jól szervezett Magyarországon, az intézményrendszere adott, működőképes. Élni kell tehát vele.
Ha valamelyik fogyasztó úgy véli: a vásárlás során megkárosították vagy nem eléggé megnyugtatóan rendezték minőségi kifogását a vásárlás helyén, akkor módja van a szakhatósághoz fordulni kifogása jogszabályszerű kezelése érdekében.Ide:
http://www.nfh.hu/kapcsolat/irjon
A fenti elérhetőségeken írásban, levélben, szóban elő lehet adni a panaszt. Az NFH a közigazgatási eljárási szabályoknak megfelelő határidőkön belül intézi a bejelentő ügyét.
Kicsit körülírással fogalmaztam meg az NFH lehetőségeit, mert egyáltalán nem biztos, hogy a hatóság önmaga képes igazságot szolgáltatni a vásárlónak. Ez csak bizonyos esetekben, bizonyos feltételek fennállta esetén lehetséges. De azt biztosan meg tudja mondani, sőt, hathatós segítséget is képes benne nyújtani, hogy megtalálja a megfelelő fórumot, ahol jogorvoslatot kaphat panaszára. Egyszerűbben: van, amiben közvetlenül határozatot hoz a hatóság, és azt köteles haladéktalanul végrehajtani a kereskedő; van azonban kifogás, panasz, követelés, amit csak szabályos bírósági eljárásban, vagyis per keretében tud a fogyasztó érvényesíteni.
Mindenesetre a helyes sorrend ez:
1. panasz, kifogás megtétele a vásárlás helyén,a Polgári Törvénykönyvben rögzített polgári jogi elévülés határidőn belül
2. ha a vásárlás helyén NEM rendezik kielégítően a fogyasztó kifogását, akkor beadvány a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, amely a törvényes határidőn belül kivizsgálja az ügyet és közvetlenül jogorvoslatot ad, ha az lehetséges
3. polgári peres eljárásban érvényesíteni a Polgári Törvénykönyvben és más jogszabályokban garantált fogyasztói jogokat.
Egyetlen dolgot le kell szögezni: senkinek ne legyenek illúziói, nem valamifajta szuper hatóságról van szó. Mindent nem képes elintézni, s maga is kissé bürokratikus a működésében, de az esetek többségében ma már igen hatékony!
Jogtörő
A program végrehajtásának első számú letéteményese a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), amely az államigazgatásban elfoglalt helye szerint arra hivatott, hogy koordinálja a fogyasztóvédelmet Magyarországon. Ehhez megfelelő forrásokat kap az állami költségvetéstől, amelyből biztosítani képes az fogyasztóvédelem infrastrukturális, valamint szakember feltételeit. Van azonban valami, amit a világ minden pénzével sem képes elérni még a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sem: azt, hogy a fogyasztók maguk is tudatosan vásároljanak, hogy ismerjék jogaikat és megköveteljék a kereskedelemtől azok tiszteletben tartását. Ezt hívjuk úgy: tudatos fogyasztó!
A TUDATOS FOGYASZTÓ nem pénz kérdése, hanem a szándéké. Ha a fogyasztók maguk is készek erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb kár érje őket a "fogyasztásuk" során, annál kevesebb kár fogja őket érni. Ilyen egyszerű ez. A fogyasztóvédelem jól szervezett Magyarországon, az intézményrendszere adott, működőképes. Élni kell tehát vele.
Ha valamelyik fogyasztó úgy véli: a vásárlás során megkárosították vagy nem eléggé megnyugtatóan rendezték minőségi kifogását a vásárlás helyén, akkor módja van a szakhatósághoz fordulni kifogása jogszabályszerű kezelése érdekében.Ide:
http://www.nfh.hu/kapcsolat/irjon
A fenti elérhetőségeken írásban, levélben, szóban elő lehet adni a panaszt. Az NFH a közigazgatási eljárási szabályoknak megfelelő határidőkön belül intézi a bejelentő ügyét.
Kicsit körülírással fogalmaztam meg az NFH lehetőségeit, mert egyáltalán nem biztos, hogy a hatóság önmaga képes igazságot szolgáltatni a vásárlónak. Ez csak bizonyos esetekben, bizonyos feltételek fennállta esetén lehetséges. De azt biztosan meg tudja mondani, sőt, hathatós segítséget is képes benne nyújtani, hogy megtalálja a megfelelő fórumot, ahol jogorvoslatot kaphat panaszára. Egyszerűbben: van, amiben közvetlenül határozatot hoz a hatóság, és azt köteles haladéktalanul végrehajtani a kereskedő; van azonban kifogás, panasz, követelés, amit csak szabályos bírósági eljárásban, vagyis per keretében tud a fogyasztó érvényesíteni.
Mindenesetre a helyes sorrend ez:
1. panasz, kifogás megtétele a vásárlás helyén,a Polgári Törvénykönyvben rögzített polgári jogi elévülés határidőn belül
2. ha a vásárlás helyén NEM rendezik kielégítően a fogyasztó kifogását, akkor beadvány a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, amely a törvényes határidőn belül kivizsgálja az ügyet és közvetlenül jogorvoslatot ad, ha az lehetséges
3. polgári peres eljárásban érvényesíteni a Polgári Törvénykönyvben és más jogszabályokban garantált fogyasztói jogokat.
Egyetlen dolgot le kell szögezni: senkinek ne legyenek illúziói, nem valamifajta szuper hatóságról van szó. Mindent nem képes elintézni, s maga is kissé bürokratikus a működésében, de az esetek többségében ma már igen hatékony!
Jogtörő
2010. szeptember 14., kedd
Fogyasztóvédelem I. Tartalma, fórumai, a média szerepe
Amikor az ember a fogyasztóvédelemre gondol, valódi védelmet remél. A polgári jog meg is adja azokat a garanciákat, amelyeket keretszerűen egy jogszabály biztosíthat. De tartalommal megtölteni a jogalkalmazás során kell, mindenekelőtt a hétköznapi életben. Például a kereskedő-vevő viszonyában. Amikor áramot vásárolunk vagy mobil előfizetést váltunk, fogyasztóként járunk el. Ebben a két esetben például biztosan az általános szerződési feltételek szerint kötünk szerződést. Erről a Polgári Törvénykönyv külön fejezetben, kiemelten rendelkezik. Ebben a helyzetben ugyanis nagy számú fogyasztóval azonos feltételekkel, un. blanketta szerződés által köt üzletet a szolgáltató. Vagyis különösen fontos, hogy a többség érdekei is érvényesüljenek az ügylet során. Nem mindig érvényesülnek. Sőt. Ez napi tapasztalatunk. S ilyenkor a fogyasztó általában nem tudja, hova fordulhat problémájával. Vannak a médiában fórumok, amelyek különösen nagy figyelemmel kísérik a fogyasztói jogok alakulását. Mint "A tévé ügyvédje" az ATV csatornán vagy egyes kritikus fogyasztóvédelmi sajtó kiadványok. Szép misszió, amit tesznek, egyedi esetekben eredményes is lehet, de nagyon sok utánjárás és szakértelem szükségeltetik ahhoz, hogy szélesebb fogyasztói kör számára is hasznos munkát végezzenek. Az említett tévéműsornak vannak ebben fontos eredményei, így maradt legalább egy fórum, ahol gondot fordítanak ezekre az ügyekre. De szélesebb körben a vásárló általában magára hagyatott. Legalább alapszinten ismerni kellene ugyanis a fogyasztói jogokat, az intézményrendszert ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni: esetünkben történt-e bármilyen jogsértés. A következő hetekben bemutatjuk a fogyasztóvédelem európai uniós és magyarországi intézményrendszerét, illetve olyan megtörtént jogeseteket elemzünk ezen a fórumon, amelyek egy-egy típusát mutatják be a leggyakoribb jogsértéseknek a fogyasztói piacon.
Ha van olyan történeted, ami tanulságos lehet mások számára, esetleg még nem találtad meg rá a megoldást, bátran írd meg a Jogtörőbe. Ide a blogba vagy a Facebook oldalra vagy közvetlenül a jogtoro@gmail.com e-mail címre. Ha még megoldatlan, a Jogtörő csapata segít jogorvoslatot találni és megnyugtatóan rendezni az ügyet.
Jogtörő
Ha van olyan történeted, ami tanulságos lehet mások számára, esetleg még nem találtad meg rá a megoldást, bátran írd meg a Jogtörőbe. Ide a blogba vagy a Facebook oldalra vagy közvetlenül a jogtoro@gmail.com e-mail címre. Ha még megoldatlan, a Jogtörő csapata segít jogorvoslatot találni és megnyugtatóan rendezni az ügyet.
Jogtörő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
