Fogyasztóvédelem IV. A fogalmak zavarai

FOGYASZTÓ a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy. Ez a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 685. § d) pontja szerint való meghatározás. Vagyis a Magyar Köztársaság állampolgáraként valamennyien fogyasztók vagyunk,hacsak nem valamilyen üzleti tevékenység keretében szerződünk valamely termék megvásárlására, illetve szolgáltatás igénybe vételére. Mondhatjuk tehát: a leggyakoribb szerződés típus a fogyasztói szerződés.

Ugyancsak a Ptk. meghatározása szerint a FOGYASZTÓI SZERZŐDÉS az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. Vagyis a szolgáltató kifejezetten üzleti tevékenységet végez, amikor megköti ezt a szerződést a fogyasztóval. A fogyasztó általában a természetes személy, vagyis az un. emberek azon köre, akik igénybe vesznek egy szolgáltatást, megvásárolnak egy árut.

De fogyasztó-e az önálló jogi személyiséggel bíró gazdasági társaság, mondjuk, egy korlátolt felelősségű társaság? Látszólag igen. Hiszen "ő" is Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)szerint köt szerződést az eladóval vagy a szolgáltatást nyújtóval. Mobil előfizetést vált, gáz- és elektromos áramot vesz igénybe, számítógépet vásárol, stb. Mi történik, ha neki, az önálló jogi személyiséggel bíró gazdasági társaságnak támad jogvitája a szolgáltatóval? Hogyan tud eljárni fogyasztói jogai védelmében? Hogyan kaphat jogorvoslatot? Alighanem ez a fogyasztóvédelem Bermuda-háromszöge.

Pedig nem kicsi az ügyfélszám. Magyarországon jelenleg megközelítőleg egy millió, valamilyen cégformában működő vállalkozás létezik. Mindegyikük legkevesebb egy mobil és közmű szolgáltatással rendelkezik. Ezek tipikusan Általános Szerződési Feltételekkel létrejött szerződések. Egyáltalán nem mindegy tehát, milyen jogorvoslati lehetőségük van a fogyasztóvédelem keretei között! A hatályos fogyasztóvédelmi jogszabály szerint a nem természetes személy "fogyasztók" védelmét NEM láthatja el a fogyasztóvédelmi hatóság. Hiába küldik be a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz beadványukat, azt a hatóság illetékesség hiányában elutasítja. Számukra marad tehát a Polgári Törvénykönyv Negyedik Részében foglalt "A szerződés" szerinti polgári peres eljárás. A dolog pikantériája, hogy ugyancsak ebben a Részben rendelkezik a Ptk. az általános szerződési feltételekről. (Ptk. 205/A. - 205/C. §§)Akkor ez most hogy van?

Látszólag öncélú jogászkodás ez, de valójában mégsem az! Ez az értelmezés eldönti, hogy a fogyasztók egy nagyon széles köre vajon kiszorul-e a fogyasztóvédelem által privilegizált körből vagy sem. Ezért kell rá egyértelmű választ keresni.