Fogyasztóvédelem V. Ki is a fogyasztó?

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fogyasztóvédelmi törvény szerinti fogyasztók védelmét látja el. Így az ő felfogásukban a fogyasztó egyenlő a természetes személlyel. Jogi értelemben természetes személy minden ember a Magyar Köztársaság területén. Vagyis az un. emberek. Az elmúlt napokban azzal foglalkoztunk, hogy behatároljuk: ha ez így van, létezik-e szerv, amely az önálló jogi személyiséggel bíró gazdasági társaságok, mint fogyasztók védelmét látja el?

Mint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivőjétől, dr. Fülöp Zsuzsannától megtudtuk, ezzel a problémával ők is behatóan foglalkoznak, de napi tevékenységükben kötik őket a fogyasztóvédelmi törvény előírásai. Ugyanakkor nem ritkán találkoznak olyan esettel, hogy a "számlára vásárolt" áru vagy az így igénybe vett szolgáltatás minőségével kapcsolatos kifogásukra, a fogyasztóvédelem keretei között, ezek a vásárlók nem találnak jogorvoslatot. S ők sem segíthetnek nekik. Csakis a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint kaphatnak jogorvoslatot. Vagyis az ilyen formában történt vásárlás esetén úgy kell felfogni az ügyeletet, mintha két gazdasági társaság között létrejött vállalkozási szerződésről lenne szó, amelyben jogvita esetén az illetékes bíróság vagy ha ezt kötik ki, a választott bíróság határoz. Most képzeljük el, amint egy áru jótállási ügyében választott bíróság dönt! Képtelenség!

A probléma gyökere egyébként mindössze annyi, hogy NEM egyezik a Polgári Törvénykönyv, illetve az 1997. évi CLV. törvény, vagyis az un. fogyasztóvédelmi törvény fogalommeghatározása arról: kit nevezünk fogyasztónak?

A Polgári Törvénykönyv, 685. § d.)pont

"Fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő SZEMÉLY."

Az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 2. § a.)pont

" Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró TERMÉSZETES SZEMÉLY, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,"

A személy és természetes személy szavak kiemelése csupa nagy betűvel - tőlem származik. Egyébként ez a kis "apróság" összességében milliós nagyságrendű ügyletszám esetén teszi kétségessé, hogy a vásárló valóban élhet-e a fogyasztó jogaival.

Információim szerint tartanak a fogyasztóvédelmi törvény módosításának előkészületei. A módosított törvényszövegben tehát remélhetőleg már egyértelművé válik: kik is tartoznak valójában a fogyasztók közé ma Magyarországon.

Fogyasztóvédelem IV. A fogalmak zavarai

FOGYASZTÓ a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy. Ez a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 685. § d) pontja szerint való meghatározás. Vagyis a Magyar Köztársaság állampolgáraként valamennyien fogyasztók vagyunk,hacsak nem valamilyen üzleti tevékenység keretében szerződünk valamely termék megvásárlására, illetve szolgáltatás igénybe vételére. Mondhatjuk tehát: a leggyakoribb szerződés típus a fogyasztói szerződés.

Ugyancsak a Ptk. meghatározása szerint a FOGYASZTÓI SZERZŐDÉS az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. Vagyis a szolgáltató kifejezetten üzleti tevékenységet végez, amikor megköti ezt a szerződést a fogyasztóval. A fogyasztó általában a természetes személy, vagyis az un. emberek azon köre, akik igénybe vesznek egy szolgáltatást, megvásárolnak egy árut.

De fogyasztó-e az önálló jogi személyiséggel bíró gazdasági társaság, mondjuk, egy korlátolt felelősségű társaság? Látszólag igen. Hiszen "ő" is Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)szerint köt szerződést az eladóval vagy a szolgáltatást nyújtóval. Mobil előfizetést vált, gáz- és elektromos áramot vesz igénybe, számítógépet vásárol, stb. Mi történik, ha neki, az önálló jogi személyiséggel bíró gazdasági társaságnak támad jogvitája a szolgáltatóval? Hogyan tud eljárni fogyasztói jogai védelmében? Hogyan kaphat jogorvoslatot? Alighanem ez a fogyasztóvédelem Bermuda-háromszöge.

Pedig nem kicsi az ügyfélszám. Magyarországon jelenleg megközelítőleg egy millió, valamilyen cégformában működő vállalkozás létezik. Mindegyikük legkevesebb egy mobil és közmű szolgáltatással rendelkezik. Ezek tipikusan Általános Szerződési Feltételekkel létrejött szerződések. Egyáltalán nem mindegy tehát, milyen jogorvoslati lehetőségük van a fogyasztóvédelem keretei között! A hatályos fogyasztóvédelmi jogszabály szerint a nem természetes személy "fogyasztók" védelmét NEM láthatja el a fogyasztóvédelmi hatóság. Hiába küldik be a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz beadványukat, azt a hatóság illetékesség hiányában elutasítja. Számukra marad tehát a Polgári Törvénykönyv Negyedik Részében foglalt "A szerződés" szerinti polgári peres eljárás. A dolog pikantériája, hogy ugyancsak ebben a Részben rendelkezik a Ptk. az általános szerződési feltételekről. (Ptk. 205/A. - 205/C. §§)Akkor ez most hogy van?

Látszólag öncélú jogászkodás ez, de valójában mégsem az! Ez az értelmezés eldönti, hogy a fogyasztók egy nagyon széles köre vajon kiszorul-e a fogyasztóvédelem által privilegizált körből vagy sem. Ezért kell rá egyértelmű választ keresni.