Az új Polgári Törvénykönyv

A történelmi pillanat elmúlt, maradt a valóság: az Országgyűlés elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet. Ha a(z) (új) törvényhozók (is)tartják magukat az eredeti szándékokhoz, akkor ez év május 15-én hatályba lép a kódex. Hogy szükség volt rá, azt aligha vitatná bárki a közéletben. Hogy erre volt-e szükség, az már más kérdés. Vannak támogatói és ellenzői is, szép számmal. Én személy szerint elfogult vagyok a régi (még hatályos) Polgári Törvénykönyvvel, amely Vékás Lajos professzor úr, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara egyetemi tanárának a nevéhez kötődik. Azt tanultam öt éven át, részben tőle is, a jogi egyetemen. Bizonyos személyes okoknál fogva nem nagyon van olyan szava, amit ne tudnék fejből. S most újat kell tanulni. Meglehet, valami egészen újból kell záróvizsgát tenni. Alapjában véve nem baj, ha valami, amit amúgy megszoktunk, megváltozik. Főként, ha előnyére. Az új Ptk. nyelvezete érthető, fordulatai viszonylag simán értelmezhetőek, ami azért nem elhanyagolható szempont a mindennapi viszonyainkat meghatározó jogszabály esetén. Hiszen ha az állampolgárok nem értik a törvény szövegét, akkor már régen rossz. A törvény szelleméről nem is beszélve. Vannak előnyei ennek a polgári jogi koncepciónak. Megpróbál alkalmazkodni a jelenlegi világhoz. Az új élethelyzeteinkhez, a gazdasági, üzleti realitásokhoz s nem kis részt az Európai Unió által meghatározott polgári jogi normákhoz. Ez hellyel-közzel sikerül is, habár az már most látszik a szövegezéséből, hogy az élet pillanatok alatt "lefutja" majd. Ha máris nem tette azt. Mindenesetre a kereteket biztosítja az eredményes gazdasági tevékenységhez az új Ptk., s ez jó!

Magánviszonyainkban pedig kifejezetten előnyös változásokat vezet be. A legfontosabb, hogy az eddigiekhez képest beépíti magába, a Polgári Törvénykönyvbe a családjog részletszabályait is. Önálló könyvben foglalkozik mindazon viszonyokkal, amelyek a társadalom legkisebb egysége, a család körében a személyekkel előfordulhatnak. Legalábbis megpróbálja számba venni ezeket. Én legalább ilyen fontosnak és figyelemre érdemesnek tartom a személyhez fűződő jogok részt. Ezzel a témával ezen a fórumon is kiemelten foglalkozunk majd a következőkben, éppen mert olyan ez a terület mind a közéletünkben, mind pedig a médiában, mint a senki földje. Politikai szerveződések, közszereplők, magánszemélyek és egyes újságtermékek, illetve médiumok úgy garázdálkodnak magánemberek életében, viszonyaiban, mintha személyiségi jogi védelmi határokról soha nem hallottak volna. Az ember személyiségi jogait (is) tiszteletben kell tartani, minden körülmények között. És legalább feltételezni a jóhiszeműséget. Az új Polgári Törvénykönyv erről is szól, ennek a törvényhozói szándéknak is kiemelten nyomatékot ad. Hogy mindenki jól értse.

Habár igaz, minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. Azt csak remélni lehet, hogy ha majd széles ismeretterjesztő tevékenységet követően megismerik az állampolgárok, magukénak érzik azt, hiszen róluk, rólunk szól minden sora. Az igazságszolgáltatásról ennek kapcsán nincs mit szólni. Akár róluk, akár rólunk, állampolgárokról legyen is szó, ez bizalmi kérdés.

Jogtörő