A tagország elleni eljárás

Amikor arról beszélünk, hogy az Európai Unió tagország elleni eljárást indíthat Magyarország ellen, akkor egy jogi eljárásra gondolunk, amely pontos részletszabályok szerint zajlik, kiszámítható lépésekkel, időbeli ütemezéssel és várható szankciókkal.

Több más kötelezettséggel együtt azt is vállaltuk a csatlakozási szerződés aláírásával, hogy alávetjük magunkat az Unió szankciós rendszerének, ha megszegjük a szerződésben vállaltakat. Mindegy, hogy maga az állam vagy valamelyik szerve, esetleg az Országgyűlés követte-e ezt el, az Európai Unió szervei előtt a Magyar Köztársaság kerül eljárás alá.

Tagország elleni eljárást a közösségi jog megsértése miatt indítanak. Az a célja, hogy megállapítsa a tagállam jogsértését és kikényszerítse a közösségi jog alkalmazását a tagállam részéről. A tagállam kártérítési kötelezettséggel tartozik a közösségi jogi kötelezettségének megszegéséért, ezért egyéb intézkedések mellett az ítéletben jelentős összegű (általában több millió eurós) bírságra is számítania kell.

Indulhat bármelyik másik uniós tagország panaszára, de úgy is, hogy az erre felhatalmazott szerv, az Európai Bizottság "hivatalból" észleli a közösségi jog megsértését, ezért maga kezdeményezi az eljárás lefolytatását. Barátságtalan lépés ez, és szégyenletes az unió többi tagországa előtt. Súlyos összegeket is kiróhatnak a tagországra büntetésül. Ez azt is jelentheti, hogy nem kaphatja azokat a forrásokat sem, amelyeket pedig az uniós költségvetési ciklus idejére (jelenleg 7 évre) megszavaztak neki. Sőt, akár föl is függeszthetik a jogsértő tagállam tagságát. Erre, a legsúlyosabb büntetésre eddig még nem került sor az Unió történetében.

Magyarország már többször állt tagország elleni eljárás alatt, de eddig mindig sikerült időben megállítani a folyamatot. A legemlékezetesebbre az uniós versenyjog megsértése miatt került sor két évvel ezelőtt. Az Európai Unió még 2002-ben kötelezte Magyarországot arra, hogy módosítsa a médiatörvényben a kábeles szolgáltatókra vonatkozó fejezetet, vagyis szüntesse meg az adminisztratív piaci korlátot a piaci szereplők előtt. Kétharmados törvény lévén, a magyarországi politikai erők nem mutattak erre készséget, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, kezdeményezi Magyarországgal szemben a tagország elleni eljárást. Már az Európai Bírósághoz benyújtandó keresetlevél elfogadásánál tartott a folyamat, amikor a magyar kormány teljesítette a kötelezettségét és előterjesztette az Országgyűlésben a szükséges törvénymódosítást, amit a képviselők aztán meg is szavaztak. Így az Európai Bizottság megszüntette e tárgyban a tagország elleni eljárást ellenünk. Ha nem ez történt volna, a tagságunk felfüggesztése mellett több millió eurós büntetést is kiszabhatott volna Magyarországra az erre felhatalmazott igazságszolgáltatási szerv, az Európai Bíróság.

Nem érdemes az Európai Unió szankciós rendszerével szemben kockázatos játszmákat játszani, mert ott komolyan veszik a szerződéseket, s a jogsértéseket az egyes tagállamokkal szemben is kíméletlenül megtorolják. Számtalan példa mutatja ezt.

Amikor Magyarország aláírta a csatlakozási szerződést azt vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek fogadja el az Unió sajátos szabályait, például a jogi rendszerét, és a többi között az uniós politika prioritásait. A fenti példánál maradva a verseny szabadságát. Ez az egyik legérzékenyebb pontja az uniós un. négy szabadságnak!

Összességében azt tudomásul kell venni, hogy az Európai Unióban a leírt szerződésnek, de az adott szónak is kötőereje van, tehát nem lehet sem virtusból sem hátsó szándékkal cselekedni. Ott nem működik a "dupla fenekű" beszéd. És nem lehet kibeszélni a többi tagországgal egyeztetett, elfogadott döntésekből, semmilyen ügyben. Ott a retorzió az ilyen esetekben is mindig jogi, nagyon precízen rögzített és "kőbe vésett" eljárási szabályok szerint zajlik. Soha, sehol nem jó bíróság előtt állni, de az Európai Bíróság ilyen értelemben rosszabb, mint egy szégyenpad.

A tagország elleni eljárást az Európai Bizottság kezdeményezi azonban a keresetlevél benyújtását követően az Európai Bíróság folytatja le és hoz ítéletet.

Az Európai Bírósághoz egyébként fordulhatnak közvetlenül jogorvoslatért a tagországok állampolgárai is, ha országukban olyan jogsérelem érte őket, amelyet a tagország saját igazságszolgáltatási rendszere nem orvosolt. Legalábbis ha így véli a jogsérelmet szenvedett állampolgár. De ezt természetesen nem tagország elleni eljárásnak hívják.

Jogtörő