Új kódexek

Az elmúlt években a legnagyobb jogi változások kétségkívül az alapvető jogok, valamint a polgári- és a büntetőjog szabályaiban történt. Alkotmány helyett Alaptörvény született, e mellett hatályba lépett mind az új polgári jogi kódex, mint pedig a büntető kódex. Az utóbbi egyre szigorúbb normákat tartalmaz, s ismerve a bűnözés mértékének és jellegének változását, attól tartok, hogy erre szükség is van. Persze kiszámítható büntetőeljárási szabályrendszerben, és persze nagy alapossággal felderített tényállások alapján hozott, megalapozott bírósági ítéletekkel. Nem éppen kormányhoz közelálló szakemberek úgy fogalmaztak a minap egy fórumon, hogy az igazságszolgáltatás még biztosan az a bástya, amely tartja magát, s híven eredeti küldetéséhez végzi a rárótt feladatokat. Az fontos, hogy még a kormány politikai ellenfelei szerint is tisztességes igazságszolgáltatásra számíthatunk ügyes-bajos dolgainkban. Ezt azért hangsúlyozom, mert az életünk, a fogantatástól a halálunkig, szakadatlan polgári jogi ügyletek sora. Éppen ezért a Jogtörő blogban az elkövetkezőkben elsősorban a polgári jogi problémákkal fogok foglalkozni. Ez a jogterület az, ami egyszerűen kikerülhetetlen minden állampolgár számára. Bármelyik országban éljen is. Magyarországon hosszú évtizedeket követően, többszöri nekifutásra sikerült megalkotni az új polgári jogi kódexet, amely végül 2014. március 16-án hatályba lépett. Szükség volt erre a kódexre már csak azért is, mert annyira megváltozott a világ, hogy a régi törvényszöveg szerint egyszerűen nem lehetett értelmezni az élet hozta egyes helyzeteket. S persze a bíróságok ítélkezési gyakorlatát is érvényesíteni kellett immár törvényi rangra emelve. Hiszen egy törvény nem valami elvont fogalom. A törvénynek az állampolgárok mindennapi életét kell - kötelező - útjelzőkkel ellátnia. Az pedig nagyon nagy baj, ha a szabályrendszer és a valós élet nincs szinkronban egymással. Legközelebb ezzel fogom folytatni.