Kedvezőbb illetékességi szabályok egy EU-döntés nyomán

Tisztességtelennek tekinthető a szolgáltató által az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) kikötött azon feltétel, amely szerint a szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a szolgáltató székhelye szerinti bírósághoz kell fordulni. Ezt az Európai Bíróság mondta ki a fogyasztói szerződésben kikötött kizárólagos illetékességről még 2000. június 27-én hozott ítéletében.

Szintén precedens értékű döntés az Európai Bíróságnak tavaly született ítélete a Pannon GSM Zrt.-vel szembeni ügy kapcsán, amelyet egy magyar állampolgár beadványtevő kezdeményezett. A per tárgya egy szolgáltatási szerződés volt, amelyben a Pannon GSM kikötötte, hogy jogvita esetén a Pannon székhelye szerinti Budaörsi Városi Bíróság az illetékes.

A Polgári Perrendtartás (Pp.) szerint a felek kiköthetik, hogy jogvita esetén, a szerződésben külön nem szabályozott kérdésekben melyik bíróság bírjon illetékességgel, vagyis konkrétan melyik bíróság tárgyalja majd az ügyet. Ez az Általános Szerződési Feltétek esetén azért különösen érzékeny kérdés, mert azt az egyik fél, a szolgáltató egyoldalúan határozza meg, s valamennyi ügyfelével való ügyletében alkalmazza. Vagyis e szerint nem tehet például a nyíregyházi ügyfél az ellen semmit, hogy budapesti bíróságra járjon, ha valami miatt perbe kerül a szolgáltatóval. Legfeljebb ilyen feltétellel nem írja alá a szolgáltatási szerződést. Akkor viszont nem tudja igénybe venni a szolgáltatást. Mindenki találkozhatott már hasonló kényszerhelyzettel. Egyáltalán nem mellékes tehát a peres eljárás költsége. Annak nagysága meghatározhatja azt is, hogy valaki egyáltalán tud-e élni a jogorvoslat lehetőségével vagy már azt sem vállalhatja. A jog ezt nem engedheti meg.

Ezért a Pp. több könnyítést is tartalmaz az állampolgárokra nézve a peres eljárások során. A felperesnek például mindjárt a keresetlevél benyújtásakor le kell rónia a pertárgyérték arányában az illetéket, különben a keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasítja a bíróság. Vagyis a per el sem kezdődik. Ilyenkor mód van illetékmentességet vagy legalább illeték feljegyzési jogot kérni a bíróságtól. Ezt a felperes anyagi helyzetére tekintettel kérheti, s adóbevallással, fizetési cédulával, nyugdíjszelvénnyel stb. bizonyítani is kell az állítását az anyagi helyzetéről. A bíróság mérlegelés után dönt, hogy megadja-e a kért kedvezményt. Pervesztesség esetén azonban utólag is meg kell fizetni. A per költségeit a vesztes fél viseli, a jogerős ítéletet követően.

De mi történjen abban az esetben, ha maga az eljárásban való részvétel megoldhatatlan anyagi gondot okoz a felperes vagy az alperes számára az egyébként is előnyösebb pozícióban lévő féllel szemben? A mobiltelefonszolgáltató például, amely Általános Szerződési Feltételek szerint, un. blanketta szerződéssel köt megállapodást az ügyfelével, mindenképpen az erősebb pozíciójában kerül az eljárásba ügyfelével szemben. Egy ilyen esetben fordult az Európai Bírósághoz egy magyar állampolgár természetes személy panaszos, akit beperelt a Pannon GSM Zrt.

A konkrét ügyben a fogyasztónak a lakóhelye a Budapesttől 275 km-re fekvő helységben volt. Világos, hogy számára - figyelembe véve a hazai közúti-, és tömegközlekedés nyújtotta lehetőségeket, valamint a közlekedésnek az átlagos jövedelemhez mérten magas árait! - a bíróságon való megjelenés méltánytalanul körülményesebb és költségesebb, mint ha a lakhelyéhez közelebbi helyi bíróságon tárgyalnák az ügyét. Ez a helyzet egyértelműen a fogyasztó jogainak korlátozásával jár, illetve a perben egyébként is erősebb fél előnyére szolgál.

Az Európai Bíróság ebben az ügyben általános elvi éllel mondta ki, hogy: „A nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek.”

Hogy ezzel kapcsolatban mi minősül tisztességtelennek a fogyasztókkal kötött szerződésekben, azt a tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv határozza meg. Ez egészen egyértelmű: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekinthető tisztességtelennek, ha a jóhiszeműség követelményeivel ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. Az Irányelv nevesíti és tiltja azt a helyzetet, amikor egy szerződés bármilyen módon gátolja a fogyasztó jogainak érvényesítését a peres eljárás kezdeményezésében vagy más jogorvoslati lehetőség igénybevételében.

A hatályos polgári eljárási törvény, a Polgári Perrendtartás lehetőséget ad ugyan arra, hogy ha az illetékességi kikötés az ÁSZF- ben szerepel, a kikötött bíróság az alperes kérelmére a pert áttegye az alperes által megjelölt illetékes bírósághoz. Arról viszont nem szól a jogszabály, vajon kérelem hiányában vizsgálhatja-e a bíróság hivatalból az ilyen szerződési feltétel tisztességtelen jellegét. Amennyiben pedig ez a bíróságot terhelő kötelezettség, esetleg az lehet a kérdés: mely esetben minősül egy ÁSZF- ben foglalt illetékességi kikötés tisztességtelennek? Erre egyébként választ ad a fent idézett uniós Irányelv.

A kérdésnek azért van különösen nagy jelentősége, mert a polgári peres eljárás, bizonyos kivételektől eltekintve, nem ügyvédköteles, vagyis az ügyfél saját maga is eljárhat a Bíróság előtt. Vagyis nincs feltétlenül abban a helyzetben, hogy kérelemmel forduljon a bírósághoz az áttétel érdekében. A bíró pedig döntéseiben kérelemhez kötött. Vagyis abban a kérdésben hozhat ítéletet, amely kérdést a felek a bírósághoz beadványukban intéztek. Az eljárási kérdésben végzést azonban saját hatáskörében mérlegelve hozhat, illetve a jogszabályoknak megfelelően köteles azt tenni.

De hogyan kérjen a nem jogi képviselővel eljáró ügyfél a bíróságtól olyan eljárási cselekményt, amely lehetőségéről nincs megfelelő ismerete? Az állampolgároknak nem kell ismerniük a bíróságok hatásköri, illetékességi rendszerét. Ezért fontos, hogy adott esetben hivatalból tájékoztassa őket a kedvezőbb helyzetről a bíróság.

Jogtörő