"Közüzemi kódex" a fogyasztók védelmében

Nincs ember ma Magyarországon, akit valamilyen formában ne érintenének a közüzemi számlákkal kapcsolatos zavarok. Beleértve a csecsemőket is. Még ha helyettük a szüleik küzdenek is a nem egyszer teljesen egyoldalú szerződési feltételekkel. Mert a közművek szolgáltatóival polgári jogi jogviszony jön létre, amikor aláírjuk a szolgáltatás igénybevételéről szóló "nyomtatványokat". Amelyek így nem egyszerűen kitöltendő papírok, hanem a két fél által tett egybehangzó akaratnyilatkozatok. Vagyis szerződések.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza a szerződéses jogviszonyt. Külön rendelkezései szólnak az általános szerződési feltételekről. Ilyenek például a bankok, a biztosítók, a telefontársaságok szerződései. S ez a villany, a gáz igénybevételének jogi kerete is. A Ptk. elvileg kizárja az erőfölénnyel való visszaélést ezekben a jogviszonyokban, az élet azonban sajnos képes "átírni" a jogot. A szolgáltató olyan formájú és szerkezetű számlát küld az ügyfelének, amit az egyetemi diplomával is képtelen értelmezni. Ha azonban nem fizet határidőre, akkor simán kikapcsolja a szolgáltatást. És persze csak búsás "költségtérítésért" állítja azt vissza. Az ügyfélnek ebben a helyzetben egyetlen joga és kötelessége marad: fizetni, minden körülmények között. Gáz és főként villany nélkül egyszerűen nem működik a háztartás. Ezért olyan fontos, hogy a közüzemi szolgáltatókkal szemben különösen erős védelmet kapjanak a fogyasztók.

Április elején un. közüzemi kódex bevezetését határozta el a Kormány. Ennek megfelelően egyszerűsödnek a gáz-, illetve a villanyszámlák, egységesebbé válik a számlák szerkezete, s amennyiben a fogyasztó kéri, a szolgáltató köteles lesz elektronikus számlát kibocsátani. Hogy a fogyasztók megértsék a jelenleg még rendkívül bonyolult számlákat, a jövőben a számla első oldala csak a fogyasztó adatait és a számla értékét tartalmazza majd, további információk pedig a hátoldalon, illetve a szolgáltató honlapján lesznek elérhetőek.

A dokumentum egyebek között azt is tartalmazza, hogy a fogyasztó beadványára a szolgáltató 15 napon belül köteles lesz érdemi választ adni. Ugyancsak üdvözlendő, hogy a tartozás miatt kikapcsolt szolgáltatást a számla kifizetését követő két napon belül vissza kell kapcsolni. Ez hatékonyabb munkára ösztönözheti a szolgáltatókat. Ha a szolgáltató egy napot csúszik a visszakapcsolással, köteles a fogyasztónak kötbérként kifizetni a visszakapcsolási díj felét, két napos vagy annál hosszabb csúszás estén pedig a teljes összeget

A szolgáltatóváltás szabályait, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat – például a mérő felszerelésének árát – is újra szabályozzák.

A kormány határozatában pontosította a szolgáltató-váltás szabályait is. Ezentúl a szolgáltatók nem húzhatják el hónapokig a jogviszony megszüntetését, illetve az ügyfél "átadását" a másik, hasonló szolgáltatást nyújtó piaci szereplőnek.

A változások közé tartozik, hogy a jövőben a szolgáltatóknak az üzletszabályzatban kötelező lesz meghatározni például, hogy mennyibe kerül egy óra felszerelésének, illetve visszakapcsolásának díja. Az üzletszabályzatot, ahogy eddig is, a szerződés aláírásakor át kell adni az ügyfélnek.

Ezek a legfontosabb változások, amelyek legkésőbb az év végén hatályba lépnek majd. A félév türelmi idő azért szükséges, hogy elegendő idejük legyen a közmű szolgáltatóknak az átállásra, illetve felkészülhessenek ügyfélszolgálati irodáikban az új szabályok betartására. Persze, ősrégi elv: minden szabály annyit ér, amennyit betartanak belőle. Ez azonban nem akadálya annak, hogy az erre létrehozott közintézmények, mint például a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek eleget tegyenek törvényi kötelezettségeiknek és intézkedéseikkel rákényszerítsék a piacon a szolgáltatókat a szabályok betartására. Különösen, hogy most már legalább formálisan verseny van a közmű szolgáltatók között is. Elvileg tehát maga az ügyfél dönt: melyik szolgáltatónál szeretné elkölteni a pénzét, amit villanyra, gázra szán. Ha az ügyfelek ezzel a hozzáállással kezelik ezeket a szerződéseiket, határozottan jobb pozícióban lesznek a szolgáltatókkal szemben. A Polgári Törvénykönyv ugyanis azt mondja ki: a szerződés két (vagy több) fél egybehangzó akaratnyilatkozata. Nem pedig a közmű szolgáltató egyszemélyes ügylete.

Jogtörő